zokon

Teljes szövegű keresés

zokon határozószó (választékos)
<Csak állandósult szókapcsolatokban.>
1. Zokon esik neki vmi: vmely mástól eredő cselekedet v. megnyilatkozás fájdalmas neheztelést kelt benne; rosszul esik, fáj neki, bántja. Zokon ne essék: ne neheztelj(en) azért, amit mondok! Zokon esett neki, hogy kifogásoltam jóhiszemű eljárását.  Ne essék majd zokon, ha, mint elébb, kikapsz jól. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Ne essen a gyereknek az zokon, hogy hát ő mostan itten nem új ruhában jár-kel. (Tömörkény István)
2. Zokon vesz vmit: vmely mástól eredő cselekvést v. megnyilatkozást bántónak, sértőnek talál, megneheztel miatta; rossz néven vesz. Zokon vette, hogy kitértem a meghívása elől.  Bátya! ne vedd tőlem e hadi cselt zokon! (Arany János) Ami azt a … dolgot illeti, nem vettem zokon: Egy kicsit féltem. (Kosztolányi Dezső)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT