zerge
zerge [e-e] főnév zergét, zergéje [e, e-e]
Magas hegységekben élő, barnás szőrű, kecske nagyságú, könnyed mozgású, kitűnően ugró, páros ujjú kérődző állat (Rupicapra rupicapra); szarva horogszerűen hátra görbül. Kőszáli zerge. Úgy ugrál a sziklákon, mint a zerge. Ott a zerge a kősziklán S legelészi a mohot. (Petőfi Sándor) Svájc. Zerge, bércek, szédület… (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): zergebak; zergefalka; zergenyáj; zergesuta; zergeszemű; zergeszínű; zergeszőr; zergeugrás; zergevadász.
zergés; zergészik.
