závár

Teljes szövegű keresés

závár főnév -t, -ja v. -a (régies)
1. Egyszerűbb, kezdetlegesebb zár <ajtón, ablakon, bútoron>.  A kilincset megemelve, helyéből a závárt kibillenti. (Kemény Zsigmond) Midőn az ajtómadzagot megrázva, a závár mégsem enged, kedvetlenül kerül az ablaknak, s bezörget. (Mikszáth Kálmán) Rosszban járó … emberek próbálgatják az ajtók kilincsét, az ablak závárját. (Krúdy Gyula)
2. Závárzat, zár [2] (3).  Csettent a závár. Fóris a pisztolyt többször elsütötte. (Kosztolányi Dezső) Kinyitotta a závárt, aztán ujját a ravaszra tette, és a revolvert ráemelte a társaságra. (Hunyady Sándor)
Szóösszetétel(ek): závárfog; závárrugó.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT