vánkos
vánkos főnév -t, -ok, -a
1. (tájszó v. választékos) Párna <főleg ágyneműként>. Csipkés vánkos; a vánkost megigazítja. Tekinteted … lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál. (Petőfi Sándor) Bút vert az asszony szíve, bús magányt, | a toronyóra álmos délutánt … Ó hogy áthevül minden vánkos itt | s minden pongyola lekivánkozik. (Babits Mihály)
2. (tájszó) Lószerszám részeként a ló hátán átvetett széles, vastag szíj.
Szóösszetétel(ek): 1. vánkosciha; vánkostánc; 2. fejvánkos; festékvánkos; térdvánkos.
vánkoska; vánkosos; vánkosú.
