vótum
vótum főnév -ot, -a (régies írva: votum is)
1. (régies) Szavazással hozott határozat. || a. Szavazat (1). Bennem a tens vármegyének Elveszett egy vótuma. (Arany János) Száz votum együtt dönti a restórációkat [= a tisztújításokat]. (Mikszáth Kálmán) || b. (ritka) Véleménynyilvánítási, szavazati jog, lehetőség. A magyar asszonyoknak … megvan … [a] votumok a családi tűzhely mellett. (Jókai Mór)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Fogadalom (1). Így töprenkedtem magamba, örökös votumot fogadván. (Csokonai Vitéz Mihály)
vótumos.
