vöröslik
vöröslik tárgyatlan ige -ött, -ene [e-e], ..söljön; -eni [e] (..sölni) vereslik [ë-ë] ..lett, ..leljen [ë, ë-ë] ..leni (..elni) [e, ë] (csak 3. személyben)
Vörös színben látszik, mutatkozik. Égő falvak lángja az égen vereslett. (Jókai Mór) A török a lábára mutat, amelynek ikráján négy ujjnyi seb vöröslik. (Gárdonyi Géza) Nap vöröslik a zeniten. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: kivöröslik.
vöröslés; vöröslő.
