völgyes
völgyes [e] melléknév -ebb [e]
Olyan <vidék, terület>, ahol több v. sok völgy van; völgyekben bővelkedő. Hegyes, völgyes táj, vidék. A sziget áldott volt … Itt hegyes, ott völgyes; … terein puha pázsitot éltet. (Vörösmarty Mihály) || a. (tájszó) Völgyben, mélyebben fekvő <terület>. Itt-ott a völgyesebb helyen már egész fúvásokat épített a meg-meginduló hóesés. (Tolnai Lajos)
