vízgyűjtő
vízgyűjtő melléknév és főnév
I. melléknév
1. Összegyűjtött víz tárolására való <berendezés, építmény, készülék>. Vízgyűjtő medence, telep. || a. Természetes vizek összegyűjtésere való. Vízgyűjtő árok, csatorna, kút.
2. Vízgyűjtő terület: a) (mezőgazdaság) az a t., amelyről a csapadék egy helyre gyűlik össze; a vízgyűjtő terület fásítása; b) (földrajz) az a t., amelyről a vízfolyások ugyanabba a folyó- v. állóvízbe folynak. A Duna, a Tisza vízgyűjtő területe. A szomszédos vízgyűjtő területeket a vízválasztó vonalak határolják el egymástól.
II. főnév
1. Az összegyűlő víz tárolására való medence; ciszterna. A vad hegyi vizeket hatalmas vízgyűjtőbe vezették.
2. (műszaki nyelv) Olyan mesterséges tó, amelyet vmely folyóvíznek duzzasztógáttal való eltorlaszolása hozott létre. A vízgyűjtőből kibocsátott víz biztosítja a tutajozáshoz, faúsztatáshoz szükséges vízállást.
3. (mezőgazdaság, földrajz) Vízgyűjtő terület. A Duna vízgyűjtője 810 ezer négyzetkilométer.
vízgyűjtői.
