vivátoz
vivátoz ige -tam, -ott, -zon (régies)
1. tárgyatlan Vivátot, éljent (II. 1) kiált(oz); éljenez (a). Víg hanggal zengedez a kunyhó s palota, Vívátoz a nemes, tapsol a robota [a jobbágy]. (Csokonai Vitéz Mihály) A parasztság … hazaszéledezett; az ispán alig bírta őket visszafogdosni, hogy legyen, aki vivátozzon a méltóságos uraknak. (Jókai Mór)
2. tárgyas Viváttal üdvözöl, köszönt vkit, vmit; éljenez. Egy-egy új csoport jött a maga jelöltjeit vivátozva. (Jókai Mór) Egyre vivátozták a nevemet. (Tolnai Lajos)
vivátozás; vivátozó.
