visszavarázsol
visszavarázsol tárgyas ige
1. Visszavarázsol vmit, vkit (vmivé, vkivé): vkinek, vminek, kül. mesében az elvarázsolt személynek, dolognak varázslattal visszaadja eredeti mivoltát, formáját. A tündér a békát visszavarázsolta királyfivá. || a. Visszavarázsol vmit, vkit vhova: varázslattal visszajuttatja oda. [A varázslónő] mestersége legnagyobb csodáját követé el, midőn a lelket visszavarázsolta fiába. (Jókai Mór)
2. <Bűvész, eltűnt v. eltüntetett dolgot> bűvészkedéssel oda juttat vissza, ahonnan eltüntette. A dobozba zárt pénzt visszavarázsolta tulajdonosa zsebébe.
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Finom, kedves v. csodásnak látszó eljárással> visszahoz, visszavisz, visszahelyez, visszaállít. Vissza kell őt varázsolnom az eszményi szerelem … légkörébe. (Kemény Zsigmond) Az ő gyöngédsége varázsolta vissza Zsófia arcára a boldogság mosolyát. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben, választékos) <A művészet v. a képzelet erejével> felidéz, megelevenít vmit. Képzelete visszavarázsolta a múlt emlékeit. Nagy és mélyen ható költői elme … egyedül képes az időket visszavarázsolni, hol rendkívüli … hatalmakat hittek az emberek. (Vörösmarty Mihály)
visszavarázsolás; visszavarázsolhatatlan; visszavarázsolható; visszavarázsoló; visszavarázsolt; visszavarázsoltat.
