visszaváltó
visszaváltó melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki v. ami visszavált (1–2) vmit. A zálogot visszaváltó személy; a mozijegyet visszaváltó pénztáros; a valutát visszaváltó bank.
2. Olyan, aki, ami vmely sínpárt v. más műszaki berendezést előbbi helyzetébe állít vissza. A síneket visszaváltó pályaőr; a második sebességre visszaváltó sofőr; automatikus, önműködő visszaváltó berendezés.
II. főnév
1. (rendsz. többes számban) Visszaváltó (I. 1) személy. Az elzálogosított tárgyakat visszaváltók figyelmébe!
2. <Írógépen> az a billentyű v. gomb, amelynek lenyomásával a gép kocsiját (10 a), ill. hengerét egy betűnyi távolságra visszahúzhatjuk. Elromlott a visszaváltó.
3. (ritka, bankszakma) Visszváltó.
visszaváltós.
