visszautasító
visszautasító melléknév -n v. -an v. -lag
1. Olyan <személy, dolog>, aki, amely visszautasít vkit, vmit. Visszautasító sorok, válasz; visszautasító választ ad, kap vki; a házassági ajánlatot visszautasító leány.
2. (átvitt értelemben, választékos) Olyan, ami a bizalmasabb, szorosabb kapcsolatot, viszonyt megakadályozza, az erre irányuló kísérletet eleve elhárítja; barátságtalan, rideg. Visszautasító fogadtatás, magatartás, viselkedés. Midőn … arcán a szokatlan hidegséget, a visszautasító szigort észrevette, úgy tett, mintha megütköznék rajta. (Jókai Mór)
