visszautasítás
visszautasítás főnév
Általában a visszautasít igével kifejezett cselekvés, eljárás, megnyilatkozás, ill. az a cselekvés, hogy vkit, vmit visszautasítanak.
1. (ritka) Vkinek előző helyére v. olyan személyhez való utasítása, visszaküldése, akinél már volt.
2. Vkinek elküldése, elutasítása, nem fogadása. Burkolt, határozott, megalázó, merev, néma, udvarias, udvariatlan visszautasítás. A visszautasítás igen bántotta. Visszautasításban részesült.
3. Vmely fölajánlott, (föl)kínált dolognak el nem fogadása, elutasítása, elhárítása, vmi elől való kitérés. Makacs, merev, udvarias, udvariatlan visszautasítás; az ajándék, az ajánlat, az egyezség, a feltétel(ek), a javaslat, a jelentkezés a (vmely tisztségre való) jelölés, a jutalom, a kínálás, a meghívás, az örökség, a pénz, a segítség visszautasítása. Javaslata visszautasításra talált. Az ajánlat becsületes … Elfogadása örök béke, visszautasítása örök harc. (Jókai Mór) Láng lepte az arcát…, amint a visszautasítás szégyenére gondolt. (Móricz Zsigmond) || a. Vmely dolog teljesítésének megtagadása. A kérelem, a kérés, a parancs visszautasítása.
4. (sajtónyelvi) Vmi ellen való tiltakozás. Vki szavainak visszautasítása; a vád visszautasítása. A káros elméletek kellő visszautasításban részesültek. A vádaskodó állítás éles visszautasításra talált. || a. (régies v. sajtónyelvi) Vmely ellenséges, ártó cselekmény elhárítása, kivédése, visszaverése. A támadás fegyveres visszautasítása. Négy lovas jár kivont karddal a kerítésen kívül, minden belső lázadás vagy külső támadás erélyes visszautasítására. (Jókai Mór)
visszautasítási.
