visszatorpan
visszatorpan tárgyatlan ige (választékos)
1. <Ember, állat ijedtségében, meglepetésében> hirtelen megáll, és egész testével v. felsőtestével kissé hátrafelé mozdul; visszaretten, visszahőköl vmitől v. vmi előtt. Visszatorpant a szörnyű látványtól. A falon megdördülnek a puskák … A török csapat eleje visszatorpan. (Gárdonyi Géza) Dulakodott … a homályban. – Ki az? – kiáltott, félelem nélkül … Visszatorpantak, de nem válaszoltak. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben) <Vmely nehéz feladat teljesítésétől> visszariad; meghátrál. Nem szabad a nehézségektől visszatorpannunk. Az utolsó pillanatban torpant vissza.
visszatorpanás; visszatorpanó; visszatorpant.
