visszatekint
visszatekint tárgyatlan ige (választékos)
1. Rövid időre, futólag tekintetét visszafordítja; visszanéz, visszapillant. Visszatekint vhonnan; visszatekint vmire. Az utcasarkon visszatekintett. Ijedten visszatekintett, és tovább sietett. Buda is megfordult, hogy visszatekintsen. (Arany János) Megállt, visszatekintett a kukoricásra. (Tolnai Lajos)
2. (átvitt értelemben) Visszatekint vmire: régebben történt eseményeket felidézve, számba veszi őket; visszagondol. Visszatekint ifjúságára, eddigi küzdelmeire; visszatekint a megtett → útra. Szomorú illetődéssel tekint ezekre az időkre vissza … (Csokonai Vitéz Mihály) De mit a kék távol adott, Nem vala szebb, nem vala jobb … S most, ha szemem visszatekint, Odavágyom vissza megint. (Lévay József) || a. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Vmi nagy v. gazdag múltra tekinthet vissza: vmely intézmény, közösség, épület eddigi történetét nevezetes események teszik ismertté, emlékezetessé. A debreceni kollégium nagy múltra tekinthet vissza.
visszatekintő.
