visszatántorodik
visszatántorodik tárgyatlan ige
1. Hátratántorodik. Az ütéstől visszatántorodik. Kapta nagy dárdáját, Szügyébe hajítá a szép paripának: Visszatántorodva lerogyott az állat. (Arany János) A beteg … felugrott dühösen, meg akarta ragadni torkánál fogva az ügyvédet, de visszatántorodott az ágyba. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben, választékos) <Nagy lendülettel kezdett v. folyó cselekvése, tevékenysége közben> hirtelen meghátrál. A nehézségektől visszatántorodik.
visszatántorodás; visszatántorodó; visszatántorodott.
