visszaszalad
visszaszalad tárgyatlan ige
<Élőlény> szaladva visszatér előbbi helyére; visszafut (1). A kutya visszaszaladt gazdájához. Az öreg róka … visszaszaladt a lyukhoz, és megint hallatott valami hangot. (Mikszáth Kálmán) Visszafordultam, s szaladtam vissza a templomig. (Móricz Zsigmond) || a. (bizalmas) <Vmely tárgy korábban ható erő megszűnése folytán, tehetetlensége következtében> eredeti helyére szalad vissza. A felgurított kő visszaszaladt a lejtőn. Akaszd meg a redőnyt, mert különben visszaszalad.
visszaszaladás; visszaszaladó; visszaszaladt.
