virágzik
virágzik ige (-ottam v. ..goztam), -ott, ..gozzék v. ..gozzon; -ani v. ..gozni, (ritka) virágozik (elavult) virágoz
1. tárgyatlan <Növény> virágját (1) kinyitja, ill. virágja kinyílt állapotban van; virít. Az akác későn virágzik. Másodszor virágzik idén az orgona. Már virágzik a pipacs. Ződ plánták újulnak, Termőfák virulnak, Virágoznak. (népköltés) Virágozz fa és nőjj hegynyire kis domb. (Ady Endre) Utak mentén virágzik mind az ákác. (Radnóti Miklós) || a. Virít (2). Virágzik az erdő.
2. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Vmely társadalmi, történelmi alakulat, intézmény v. jelenség> fejlődésének magas fokán van, teljes kibontakozásának, nagyfokú és huzamos fellendülésének korát éli; virul. Virágzik az ipar, az irodalom, a kereskedelem, a művészet, a nemzet; virágzik a vállalkozás. [Franciaországban] mindenféle tudományok és mesterségek virágoznak. (Mikes Kelemen) Virágozzál, dicső ország. (Petőfi Sándor) Még 1836-ban, a nemesi ősi jogok teljes erejükben virágzottak. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan (irodalmi nyelvben) <Élet, érzelem> erejének teljességében van, kibontakozva virul. Míg van épség tagjaimban, Míg virágzik életem … | Addig, Édes! tégy velem jót. (Vörösmarty Mihály) Majd megjön … a maga ideje, amikor a szíve virágozni kíván. (Jókai Mór) || b. tárgyatlan (irodalmi nyelvben, régies) <Személy, közösség> kedvező anyagi helyzetben v. emelkedett, ünnepi hangulatban van. Virágzik Etelvár ragyogó örömtől. (Arany János) Mihályfi virágzik, ő a polgármester. (Tolnai Lajos)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vminek a felületét virágszerűen ellepi, beborítja vmi. Kén, penész, salétrom virágzik a falon. Virágzik a Tisza: tiszavirág lepi el. Nincs önnek becsületesebb szobája, ahol a penész meg a gomba nem virágzik? (Tolnai Lajos) Szeplők virágoztak orra körül. (Kosztolányi Dezső)
4. tárgyas (ritka) <Virágot> hoz, terem. A rózsafa … Minden éjen piros rózsát virágzik. (népköltés)
Szólás(ok): ld. tök.
Igekötős igék: elvirágzik; felvirágzik; kivirágzik.
virágzott.
