vígság
vígság főnév -ot, -a (választékos)
1. A víg (1) melléknévvel kifejezett tulajdonság, kedélyállapot, hangulat; vidámság, jókedv. Nagy vígsággal fogadták a vendégeket. Élj vígan, játszódván a vígság keblében. (Csokonai Vitéz Mihály) Szerelmet a leánytól várj, ha sír, … S ha kedves hűven, rámosolyogva jő, Mint nyári nap, vígságra támad ő. (Kölcsey Ferenc) Pista olyan izgékony volt, mint valami lány. Körülötte állandóan zaj, vígság, zűrzavar … volt. (Móricz Zsigmond) || a. Vkinek, vminek víg, vidám volta. A kedély vígsága. A gyermek vígsága átragadt szüleire. Tavaszom, vígságom Téli búra vált. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. Víg mulatság, mulatozás; hangos jókedv, kacagás; vigasság (2). A szobában nagy vígság van. Van, akinek egész élete csupa vígság. Hamar a szerződés, békekötés meglett. | Azután vigságtól harsog minden szeglet. (Arany János) A Schramek-házzal átellenben … nagy vásári vígság zengett ki. (Mikszáth Kálmán)
