vezérszónok
vezérszónok főnév (elavulóban, választékos)
Az a személy, aki vmely ügyre vonatkozóan a legfontosabb, a fő szónoklatot, a nagy beszédet tartja; fő szónok. A gyűlés vezérszónoka(i); a költségvetés vezérszónoka. || a. Az a személy, aki vmely megbízó, csoport, közösség, szervezet, testület képviseletében felszólal, szónoklatot mond. Az ellenzék, a küldöttség, a párt vezérszónoka. Az ellenzék egyik vezérszónoka teszi az indítványt. (Csengery Antal) || b. Jeles, híres, nagy, kitűnő szónok. Az alsóház, az ifjúság, az országgyűlés vezérszónokai. Zsúfolt Ház hallgatta a nagy vezérszónokot. (Móricz Zsigmond)
vezérszónoki.
