vetkőzés
vetkőzés [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e], (népies, régies) vetkezés [e-ë]
A vetkőzik igével kifejezett cselekvés, az a tény, hogy vki vetkőzik; (vmely) ruha(darab) levetése. Ingujjra, meztelenre, pőrére vetkőzés. Vetkőzés közben szétdobálta ruháit. Megleste a lányok vetkőzését. A fiatal ügyész … körülnézett s meglátva, hogy ágyak vannak vetve, nagy phlegmával vetkőzéshez fogott. (Jókai Mór)
vetkőzési.
