vetetlen
vetetlen [e-e-e] melléknév és határozószó
I. melléknév -ül
1. Vetetlen ágy: a) olyan á., amelyet nem vetettek meg, nem készítettek elő az alvásra; b) olyan á., amelyet használat után nem hoztak rendbe az ágynemű helyre rakásával. Délig vetetlenül maradt az ágy. Hilda ágya vetetelen volt. (Kosztolányi Dezső) A szoba ajtaja üveges, látni, ahogy tésztás kezeivel letakarja a vetetlen két ágyat. (Móricz Zsigmond)
2. Olyan <(föld)terület, szántóföld>, amelybe semmiféle magot nem vetettek; be nem vetett. Vetetlen barázda, terület. A vetetlen terület évről évre kisebb lesz. Földjei vetetlenül, kapálatlanul mutogatták a hamis életirányt, melyre gazdájukat egy hóbortos szenvedély terelte. (Mikszáth Kálmán)
II. határozószó Vetetlenül (1–2). Az ágyát vetetlen hagyta. Egy talpalatnyi föld se maradjon vetetlen!
