végrendeleti
végrendeleti [ë-ë-e v. e-ë-e v. e-e-e] melléknév -leg [e]
1. A végrendelethez szükséges v. hozzátartozó. Végrendeleti formaságok, függelék, kellékek, utasítás, záradék.
2. Végrendeletből eredő, származó. Végrendeleti örökös, rendelkezés, per; (elavulóban) végrendeleti végrehajtó: az a személy, akit a végrendelkező külön megbíz és felhatalmaz, hogy végrendeletét végrehajtsa; végrendeleti úton v. végrendeletileg hagyományoz, hagy vkire vmit. Végrendeletileg hagyá meg … Mladinnak, hogy az építést végrehajtassa. (Salamon F.)
