vasutas
vasutas [s-u] főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -a A vasút (4) állományába tartozó dolgozó kül. a forgalom lebonyolításában és a pályaudvarokon szolgálatot teljesítő ilyen személy. Megkérdezte egy vasutastól, hogy mikor indul a vonat. A vasutasok gyűlést tartanak. Apa komor volt, ritkán nevetett | … Pedig vidám nép a vasutasok. (Szabó Lőrinc)
2. (argóban) Félbolond, hóbortos ember. Ezzel nem lehet tárgyalni, ez vasutas.
II. melléknév Vasutasok közé, vasutasokhoz tartozó <személy>, vasutasokból álló <csoport, közösség>. Vasutas labdarúgócsapat; vasutas kosárlabdázó. A középkor tüneménye a remete. Mit keresne az ma már a vasutas és kerékpáros világban. (Eötvös Károly)
Szóösszetétel(ek): vasutascsalád; vasutasgyűlés; vasutasmozgalom; vasutasnap; vasutassztrájk.
vasutasi.
