vasmarok
vasmarok főnév (választékos)
1. Nagyon erősen szorító izmos, kemény marok. Fájdalmas szorongatást érzett a szíve körül, mintha valami kemény vasmarok összeszorította volna. (Mikszáth Kálmán) Az apa odalépett a fiához …, felkapta, s két vasmarka közt fölemelte. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) A körülményeket és az embereket hatalmában tartó, ill. irányítani tudó erős akarat. Mátyás király vasmarokkal tartotta féken a hatalmas hűbérurakat. A legelső szerencsés alkalmat … vasmarokkal ragadta meg. (Jókai Mór) A jövő vasmarkainkban van. (Tolnai Lajos)
vasmarkú.
