változik tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék (-zon)
1. Vki, vmi új tulajdonságok, sajátságok szerzésével v. a régiek elvesztésével fokozatosan módosul, más lesz. Arca, felfogása, helyzete, jelleme változik; előnyére, hátrányára változik; változik a hangja: mutál; változik a szél: más irányból fúj; változik a színe: arca más színt ölt; úgy viselkedik, mintha mi sem változott volna: nem vesz tudomást a bekövetkezett változásokról. A barátom tíz év óta semmit sem változott. A helyzet azóta nem sokat változott. Változni fog az időjárás. Érzelmei nem változtak. A második felvonásban változik a szín. Változik a világ: gyengül, ami erős. (Arany János) Nem az idő halad: mi változunk. (Madách Imre) Semmi sem változott; csak az ő szájában csügg a csibuk helyett már csak szivar – mert az orvos megtiltotta a pipálást. (Babits Mihály) || a. Szeszélyes, kiismerhetetlen módon hol ilyen, hol olyan; ingadozik. Változik a kedélye. A szerencse változik. Mibe tegnap kezdett, ma félbe’ hagyatja, Változik a kedve, de nem a bánatja. (Arany János) A felhők Aristophanes képzeletében éppen úgy alakulnak, éppen úgy változnak, mint az égen. (Péterfy Jenő)
2. Vmivé, vmilyenre változik: változása által vmivé, vmilyenné válik, alakul. Kékre, pirosra változik. A hernyó lepkévé változik. Az idő derűsből borúsra változott. Régi víg kedélye komorra változott. Ha, leányka, te vagy a mennyország, Akkor én csillaggá változom. (Petőfi Sándor) Az egész kastély … oly néma maradt, mintha egyszerre kriptává változott volna. (Móricz Zsigmond)
3. <Ugyanaz a vmi> időben v. térben más-más formában jelenik meg, más-más formát ölt. Országonként változnak a szokások. Változnak az idők, változnak az emberek. Koronként változik a divat. || a. <Vmely szerepben, helyen több ember> gyors egymásutánban, egymást követve cserélődik. Ebben a házban a lakók gyorsan változnak. Iskolánkban a tanítók már régen nem változtak.
4. (régies, irodalmi nyelvben) Váltakozik (1–2). Szép vagy o hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben. (Vörösmarty Mihály) Félelem örömmel változik szivében. (Gyulai Pál)
Szólás(ok): ld. arany, sóbálvány.
Igekötős igék: átváltozik; elváltozik; megváltozik; visszaváltozik.