vált [1]
vált [1] ige -ott, -son; -ani (-ni)
I. Cserél v. ellenértékért szerez.
1. tárgyas <Ruhaneműt, eszközt mint használtat v. vmely okból nem alkalmasat> félretesz, és helyébe másikat, rendsz. újat, tisztát, frisset, pihentet vesz használatba. Cipőt, fehérneműt, harisnyát, ruhát vált; lovat vált: <kocsin, lovon való hosszabb utazáskor> a fáradt ló helyett pihent lóra ül, ill. ilyet fog a kocsi elé; szerszámot vált; tányért vált: a) az étkezéskor már használt tányért új fogáshoz tisztával cseréli ki; b) (átvitt értelemben, régies) <nagyobb úrnál> étkezéskor felszolgál; tisztát vált: friss fehérneműt vesz fel; váltani való ruha. A lányka ruhát s szeretőket vált mosolyogva. (Vörösmarty Mihály) Gödöllőn lovakat váltánk és reggelizénk. (Petőfi Sándor) A sültek után a szolgák tányért váltottak. (Gárdonyi Géza) Ruházatát feltűnően elhanyagolja, s inget csak legritkább alkalmakkor vált. (Kosztolányi Dezső) || a. Bőrét, toll(azat)át váltja: <csúszómászó, ill. madár> vedlik. || b. tárgyas (átvitt értelemben) <Főleg állandó szókapcsolatokban:> külső formát, sajátságot hirtelen megváltoztat, ellenkezőre változtat úgy, hogy mást vesz fel, mást ölt. Alakot, arcot, (arc)kifejezést, színt vált; váltja a hangját: <serdülőkorban> változik a hangja; lépést vált: menet közben fél ütemű rövid v. szökellő lépést tesz, hogy a járás ütemének bal és jobb lábra eső részét fölcserélje. Annyi színt váltott e szavakra, mint a jóféle opál, vagy mint a kettétört tinórú gomba. (Jókai Mór) A gyermek szeme színeket vált; olyan, mint a tenger, elborul, földerül. (Ambrus Zoltán) || c. (régies) Irányt, utat vált: <mozgó, haladó dolog v. ember, állat> irányt változtat. Így tünődik Dálnok Endre | S útat messze vált, Elhagy fényt és társaságot S zengő palotát. (Vörösmarty Mihály) Érzé, hogy itt csak egy menekülés van: a szél útjából kitérni. Hirtelen irányt váltott. (Jókai Mór)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) <Nagyobb címletű, értékű bankjegyet, pénzdarabot> több kisebb névértékűre, de vele azonos összegűre (be)cserél, felvált; <vmely pénznemet más pénznemre> becserél; átvált, bevált. → Aprópénzre vált vmit. Nincs kisebb pénzem, egy százast kell váltanom. A kalauz nem tudott váltani. || a. tárgyas (átvitt értelemben) Valóra vált: vmit megvalósít, a gyakorlatba átültet. Valóra váltja álmát, tervét, vágyait. Az irodalom … sok reménységét csak nem akarta valóra váltani. (Ambrus Zoltán)
3. tárgyas <Vmire feljogosító jegyet, utalványt> pénzért vesz; vásárol. Belépőjegyet vált; blokkot vált: a pénztárnál elismervény ellenében az árucikk(ek) árát előre megfizeti; jegyet vált a cirkuszba, az előadásra, a mérkőzésre, a moziba, a színházba; jegyet vált az autóbuszon, a villamoson. Váltott … egy vasúti menetjegyet. (Mikszáth Kálmán) Felszállt a villamosra, szakaszjegyet váltott. (Karinthy Frigyes) || a. tárgyas <Helyiséget> az ár v. a használati díj kifizetésével magának v. másnak meghatározott időre v. bizonyos célra lefoglal, biztosít. Kabint vált a hajón, az uszodában; szobát vált a menedékházban. A pályaudvar közelében valami harmadrangú szállóban váltott szobát. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyas (régies) Magához vált vmit: megszerez, megvásárol magának vmely értéket, jogot. Nemsokára eladó lett jószág és ház, s Irén azt … magához váltá, miáltal … a tarnóci uradalomnak … úrnőjévé lett. (Jókai Mór)
4. tárgyas Vki vmit vált vkivel v. vmit váltanak: két személy kölcsönösen ad egymásnak egyet-egyet vmely jelképként szereplő tárgyból, ill. kölcsönösen elvégez vmely kifejezésül, jeladásul, felhívásul szolgáló aktust. Csókot vált; → golyót váltanak; gyűrűt, jegyet v. (népies) kendőt vált vkivel: eljegyez vkit; kézfogást, parolát vált; levelet, táviratot, üzenetet, szót vált: a) rövid beszélgetést folytat; b) (ritka) rövid vita során összevész, összeszólalkozik vkivel; pillantást v. tekintetet vált vkivel: (hirtelen, lopva) egymásra néznek. Pillantást is csak igen titkon válthattunk. (Gárdonyi Géza) A régi templomot estenden megkerülték, hogy a félhomályban, a temető tájékán egy-két csöndes és hosszú csókot váltsanak. (Krúdy Gyula) Hajnalban váltottak egy-két szót. (Nagy Lajos)
5. Vkit, vmit vált: vkinek, vminek ismételten a helyére lép, annak szerepét, feladatát egymás után v. rendszeresen átveszi. Egyik lelkes csoport a másikat váltotta a felvonulásban. Az őrszemek két óránként váltják egymást. Majd hűl, majd izzad, félelmét váltja haragja. (Vörösmarty Mihály) A … kikötőben egyik hajó a másikat váltja. (Jókai Mór) Rémület és a kacagás minden pillanatban egymást váltotta. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (ritka) Felvált (2). A harmadik műszak most váltja a másodikat. Szűnik siralma, váltja mosoly könnyét. (Gyulai Pál) || b. (tárgy nélkül) (üzemi élet) Az előzőleg munkában levő csoporttól átveszi a munkát, a szolgálatot. Három órakor váltanak. || c. tárgyas (sport) Vkit vált: <váltóversenyben induló versenyző> a csapat vmelyik másik tagjára bizonyos ponton várakozva helyébe lép a versenyben, mihelyt az a meghatározott helyre ér. Két méter előnnyel váltotta társát. Az úszók nem jól váltották egymást. || d. (tárgy nélkül) (sport) Késve, rosszul, ügyetlenül váltott. Már három méter hátránnyal váltott. || e. (régies) Váltva: váltakozva, felváltva. Mind régi dalok … Váltva kemény, lágy, – s magyar a némettel. (Arany János)
II. tárgyatlan
1. (régies) Vminek, vmerre vált: irányt változtatva vmi felé tart; vmerre tér. Tested ég felé megy, lelked vált pokolnak. (Vörösmarty Mihály)
2. <Csak néhány szókapcsolatban:> <testrész, eszköz, képesség> úgy mozog v. működik, hogy a kellő pillanatban azonnal fölveszi a megfelelő helyzetet. (népies) Jól vált az esze: hamar feltalálja, kivágja magát; gyors, eleven észjárású; (tájszó, bizalmas) jól vált a fara : <nőnek> a fara szépen reng, ringatózik járás közben; (ritka, régies) vált a hangja: a dallam v. a mondanivaló kifejezésére szépen alkalmazkodik; modulál. Hol a lant, melynek húrja váltson, S ne a nagy tetteknél alább? (Arany János) Sirhatnék vala most Bence az ifjabbik | Mint kicsi korában, … De a hang nem váltott: lett nagy öreg bőgés. (Arany János)
Igekötős igék: átvált; bevált; elvált; előrevált; felvált; kivált; levált; megvált; visszavált.
váltat; váltható; váltódik.
