valami
valami névmás (határozatlan, vonatkozó) és főnév -t, -je [e]
I. névmás, határozatlan (főnévi) (rendsz. mellékhangsúlyos szóként)
1. Meg nem határozott v. meg nem határozható ismeretlen tárgy. Valami belement a szemembe. Látsz ott valamit? Ha szűk edényből öntenek valamit, Utoljára mindig legnagyobbat buggyan. (Arany János) A munka csak abból állhat, hogy talicskán valamit valamerre el kell tolni. (Tömörkény István) || a. Valamiféle (kevés) enni- v. innivaló, ehető v. iható dolog. Egyél valamit, mielőtt elmész. Egy kanál orvosságot adott be egy … fehér alaknak, egy másik üvegből maga vett be valamit, de aligha orvosságot. (Mikszáth Kálmán) Alighogy valamit ettem, nyugvóra tértem. (Gárdonyi Géza) No sógor … gyere be hozzánk, harapunk valamit. (Móricz Zsigmond) || b. (birtokos személyraggal) Nem nagy értékű vagyontárgy, birtoktárgy. Van valamije. || c. Valamely testrésze. Fáj valamid? Összetapogatta magát [a cigány], hogy nem sodorta-e el valamijét az ágyúgolyó. (Gárdonyi Géza) || d. Személyes holmi, főleg olyan tárgy, amelyet magával v. magán hord vki. Nem hiányzik valamid? Mindig elhagyja valamijét. || e. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Olyan tárgy, dolog, amelynek a nevét nem illik kimondani. Minket úgy hagyott a parton, mint az eb valamijét. (Széchenyi István)
2. Közelebbről meg nem határozott v. meg nem határozható elvont dolog, esemény, ügy v. gondolati tárgy. Itt valami történik. Rémlik neki valami. Gondolt valamit. Hallottál valamit?: van valami híred? Súgott valamit. Fél valamitől. Csinálni kell már valamit: nem maradhatunk tovább tétlenül. Van köztük valami: a) vmilyen módon kapcsolatban vannak egymással; b) szerelmi kapcsolat van köztük; c) elhidegülés, harag van köztük. Szólt valamit, de semmit sem mondott. Lelke gyűlölségén erőt vesz valami, Valami – nem tudom én azt kimondani. (Arany János) Valami fő a Kopereczky fejében, meglássátok. (Mikszáth Kálmán) || a. Ismeretlen, de sejtett v. ismert, de közelebbről meghatározni nem kívánt nagy jelentőségű esemény. Mond a pásztor: no lesz az éjjel valami [ti. égiháború]! (Arany János) Hunniában valami készül, Rongyos hadak, roppant hadak Seregelnek vígan, vitézül. (Ady Endre) Erzsi … úgy várt valamit, maga sem tudta mit. (Móricz Zsigmond)
3. <Mennyiségére nézve v. egyébként> jelentéktelen v. némileg jelentős dolog; némileg több, mint semmi. Ez nem sok, de valami. Ennek nincs sok jelentősége, de mégis valami. Jobb valami, mint semmi. || a. <A szóban forgó tárgy, dolog nagyobb mennyiségéből> egy kis rész; egy kicsi; egy kevés. Valamit én is kaptam a szalonnából. Kínálgatja őket a jó háziasszony, Ne félj, hogy tisztjéből valamit mulasszon. (Petőfi Sándor) [Az asszony] a gyerekei vidámságától régi lányos, nyájas kedvességéből kapott vissza valamit. (Móricz Zsigmond) || b. <Véleményről, tudásról, követelményről, eredményről szólva, főleg állandósult szókapcsolatokban:> (egy) kevés, (figyelemre méltó), egy kicsi. Ha valamit tud, átmegy a vizsgán. Ez is jelent valamit. Valami van a dologban: a) érdemes rajta gondolkozni; b) hihető, valószínű. Van → benne valami. Ad rá valamit: törődik vele egy kicsit. Mond valamit: amit mond, abban van némi igaz v. helyes. Az a nagy úr a nagy világot keresztül ette (van valami a dologban). (Vas Gereben) Eddig … adtam valamit a tisztességre. (Tolnai Lajos) Én voltam, aki tudtam is valamit a társulatnál. (Krúdy Gyula)
4. (főleg állítmányként) <Érzelmi hangsúllyal elismerőleg:> nagyon jelentékeny, kiváló tulajdonságú v. nagyméretű tárgy, ill. dolog. Ez már valami! Ez különb, mint az én házam, pedig az is valami. (gúnyos) Ez is valami?: kár olyan nagyra lenni vele. Ebből lesz valami: ez majd eredményesen befejeződik. Az élet csak azoknak valami, akik nem tudják, hogy mi… (Gárdonyi Géza) Én csináltam Ilosvából valamit! … én vezettem be legelőször a villanyvilágítást! (Móricz Zsigmond) || a. Viszi valamire: társadalmilag v. anyagilag megbecsült helyzetet teremt a maga számára; ilyen helyzetbe jut. Örökké lustálkodik, azért nem hiszem, hogy valaha is viszi valamire az életben. Arra már késő, hogy másutt vihessem valamire. (Ambrus Zoltán) || b. (főleg állítmányként) Olyan személy, aki társadalmi helyzete által v. rangjával, tekintélyével kiemelkedik környezetéből. Ebből a fiúból még lesz valami. Úgy szólván csak mások által lehetnek valamik. (Széchenyi István) Voltam már valaki. És azon fölül még „valami” is voltam … letettem az ügyvédi vizsgát. (Jókai Mór) Mit? …Pál valami akar lenni? Itt nálunk? (Mikszáth Kálmán)
II. névmás, határozatlan (melléknévi, a melléknévi értelem erősebb v. gyengébb fokával) (mellékhangsúlyos szóként)
1. Meg nem határozott v. meg nem határozható ismeretlen, közömbös, v. közölni nem kívánt minőségű, tulajdonságú, természetű; valamiféle. Valami baj van. Valami dolga volt Pesten. Valami hangot hallott. Valami mozgást látott. Valami terve van. Valami módon: bizonytalan v. ismeretlen módon; valahogyan. A te Bénidnek sem ártana valami hivatal. (Csiky Gergely) Az öregnek a kobakjában eltört valami sróf. (Mikszáth Kálmán) Valami álarcosbálon megmentette Szentgróthyt egy féltékeny férj … korbácsától. (Herczeg Ferenc) || a. <Hasonlatban, a jelzett közelebbről meg nem határozott voltának jelölésére:> egy (2b). Könnyen lebeg ő, mint valami petrence. (Arany János)
2. Az utána következő jelzett szóval kifejezett dolognak fajtájához tartozó, ahhoz többé-kevésbé hasonló; olyasféle, mint … Valami taliga; valami vászon. Itt valami csalás történt. Mintha valami kábulat fogta volna el. Akármi legyek, … ha nincs a dologban valami ördöngösség. (Mikszáth Kálmán)
3. <Személyt, főleg vmilyen foglalkozású személyt jelentő szó előtt:> a jelzett szóval megnevezett foglalkozásra, csoportra némileg emlékeztető külsejű, tulajdonságú. Valami vasutas keresett téged. Úgy tekint rá, mint valami prófétára. Fiatal topolyfák állnak kevélyen sort, mint valami gránátosok. (Mikszáth Kálmán) Csinos asszonyka, ki valami erdészhez ment férjhez. (Kosztolányi Dezső)
4. (rendsz. rosszalló) <Ismeretlen és kevésre becsült személy, tárgy, dolog.> Valami fiatalember szónokolt. Valami nő volt vele a kávéházban. Nem érek rá, valami előadásra kell mennem. Összeütött valami ládát. Valami leány keresi magát – mondta az apáca, – a szülővárosából való. (Gárdonyi Géza)
5. <Tulajdonnév előtt:> névről ismert, de egyébként ismeretlen személy, hely jelölésére. Valami Kovács nevű ember. Valami Franczfeld nevű faluba értünk. (Vajda János) Volt Pesten valami Liebmann nevű vállalkozó. (Eötvös Károly)
6. <Mennyiségében, méreteiben> csekély; egy kevés, egy kis; valamennyi. Van valami (kis) pénze. Ez a fa ad valami árnyékot. Valami fájdalmat még érez. Hortense azon a délután szándékosan elment hazulról. Ezzel is nyert valami időt. (Ambrus Zoltán) Én vetettem a kalapjába valami aprópénzt. (Gárdonyi Géza)
7. (ritka) Valamelyik (I). Menyhért úr először azt nézte, hogy nem tört-e el az öcsémnek valami csontja. (Jókai Mór)
III. névmás, vonatkozó (főnévi) (kötőszóként) (rendsz. mellékhangsúlyos szóként) (népies, régies) Ami (csak). Van … Ráadásul jó ozsonna, S valamit a vajda kére, Megalkudva, megígérve. (Arany János) Valamit egész esztendőn át tettem, [az asszony] mind szememre hánnya. (Móricz Zsigmond)
IV. névmás, vonatkozó (melléknévi) (kötőszóként) (mellékhangsúlyos szóként) (elavult) Amilyen csak, amiféle csak. Valami igazság vagyon a pogányok könyveiben, Isten tanításából vagyon. (Pázmány Péter)
V. főnév -t, -je [e] (rendsz. mellékhangsúlyos szóként, ritk, kiemelő hangsúllyal)
1. <Jelzővel v. névelővel a dolog, eset, tulajdonság stb. helyett haszn. általánosítóbb, bizonytalanabb, határozatlanabb jelentésű szó:> dolog. Ez aztán furcsa valami. Ez egészen más valami. Az a bizonyos valami, amire gondolsz … Egy morális valami az, ami embert egy hazához vonz. (Széchenyi István) Egy bagoly meglepően utánozza csudálatos huhogásával a harangszót, rémletes valami ez a szélcsendes éjben. (Mikszáth Kálmán) Válás a falvak törvénye alatt elképzelhetetlen valami volt. (Móricz Zsigmond)
2. <Konkrét tárgy neve helyett használt szóként, rendsz. jelzővel.> Mi ez a furcsa valami a kezedben? Szerette volna megvenni [Misi a könyvet], de nem merte, még nem érezte magát elég erősnek hozzá, hogy a szüleitől kapott pénzt ilyen fölösleges valamibe ölje bele. (Móricz Zsigmond)
3. Mennyiségére v. értékére nézve jelentéktelen dolog, a semminél valamivel több. A kevés több a valaminél.
4. Jelentékeny, értékes, elismerésre méltó dolog. Szenvedni nagy célokért, … emberi nemzetért, tudományért – valami. (Gárdonyi Géza) Amit a szád mond, a semmi, csak az a valami, amit a szíved beszél. (Móricz Zsigmond)
5. (ritka) Pompás, remek tárgy, dolog. De még ha a sáskát megkóstolná a kisasszony! Az még a valami! (Jókai Mór)
VI. <Utána következő melléknévvel, melléknévi eredetű főnévvel, melléknévi, főnévi névmással kapcs.; a szókapcsolatot v. főnévként és utójelzőként v. esetleg határozatlan jelzős szerkezetként értve.> Valami más; valami szép, jó, rossz, rémes. Hallottál-e valami jót? Valami kemény esett a fejére. Mondj valami okosat már! Valami kántoros van e hangrezegtetésben. (Vörösmarty Mihály) Itt valami rendkívüli történt. (Kosztolányi Dezső)
VII. (határozószóként)
1. (mellékhangsúlyos szóként) (bizalmas) <Mennyiséget, mértéket, időtartamot jelentő szavak előtt:> körülbelül, mintegy. Valami öt-hat ember volt ott. Megvan valami öt kiló. Valami két hete nem láttam. A nap fejök felett Valami egy órajárásra lehetett. (Petőfi Sándor) A kisasszony valami hat esztendővel idősebb volt. (Jókai Mór) Ez a levél csak valami öt-hat sor. (Móricz Zsigmond) || a. Valami kevés v. valami kis v. valami csekély: meglehetősen kevés, nem éppen sok. Van valami kis pénzem. A beteg állapotában tapasztalható valami csekély javulás. Valami kis nyegleség mutatkozott Gyurin. (Mikszáth Kálmán) A beszédük valami keveset különbözött a miénktől. (Gárdonyi Géza) || b. (népies) <Fokozó, túlzó értelemben használt kerek szám neve előtt:> talán (még). Volt ott valami száz ember is.
2. (erős érzelmi hangsúllyal) (bizalmas) <Fokozó és nyomósító szóként melléknév v. határozó(szó) előtt:> igazán nagyon, rendkívül. Valami csoda ←. Ez a kalács valami remek. A madár tollazatja … valami leírhatatlanul pompás. (Jókai Mór) Tyhü! az valami felséges! (Jókai Mór) A kovácsmunka valami tökéletes rajta. (Tömörkény István)
3. (mellékhangsúlyon szóként) (középfokú határozószó, határozó, esetleg fokozást jelentő egyéb szó előtt) <A fokozás erejét csökkentő szóként.> Valami különösebben ragaszkodsz hozzá? Hát ha éppen valami nagyon akarod, nem bánom.
4. (hangsúlytalan szóként, a főhangsúlyos tagadószó után, ritk. mellékhangsúlyos szóként, az ige után v. az igét megelőző szakaszban, esetleg tagadó főmondattól függő mellékmondatban jelző, határozó előtt) Nem valami v. (ritka) nem … valami: bizony nem éppen, nem nagyon; nem túlságosan. Ez nem valami jól sikerült. Nem valami nagy tudomány kell hozzá. Nem valami szép nő. Nem voltak valami sokan. Nem valami akármilyen ←. Rozgonyi lakása nem valami fényes. (Arany János) A … tiszteletes úr, maga sem volt arról híres, mintha valami kellemetes ember volna. (Jókai Mór) Valami nagy barátságban nem voltak. (Gárdonyi Géza) No valami nagy lóhajtási művészettel nem dicsekedtem. (Móricz Zsigmond) Nem volt valami grófias az épület. (Móricz Zsigmond)
VIII. határozatlan (ragos alakok, határozószó-szerűen, mértékhatározóként, rendsz. mellékhangsúlyos szóként)
1. Valamit: egy cseppet, egy kicsit. Valamit aludtam; valamit javult a helyzet. Főzni tud? – Valamit – szerénykedett helyette Ficsor. (Kosztolányi Dezső)
2. <Középfok mellett:> Valamivel: egy kicsivel, egy kevéssel. Valamivel hosszabb, szebb (stb.). Most már valamivel jobban érzi magát a beteg. Majd bolond leszek! … – ismételgette valamivel csöndesebben. (Ambrus Zoltán)
Szóösszetétel(ek): másvalami.
