vakul
vakul tárgyatlan ige -t, -jon
1. (ritka) Vakul vki: vkinek látóképessége fokozatosan csökken. A látóideg sorvadása miatt egyre jobban vakul. Sokat vakultak e fájó szemek Bölcs könyvek öreg lapjai felett. (Juhász Gyula)
2. (ritka) Erős fénytől rövid időre nem lát. Vakul az ember, ha kilép a tűző napfényre.
3. <Fényes felület, kül. tükör> kopása miatt foltossá válik; vakfoltok (2) keletkeznek rajta. Vakul már ez a tükör.
Szólás(ok): ld. magyar.
Igekötős igék: belevakul; elvakul; levakul; megvakul.
vakuló; vakult.
