vakszerencse
vakszerencse főnév (választékos)
1. Véletlen (nagy) szerencse. A vakszerencse neki juttatta a főnyereményt. A börzeüzért kifosztja a hűtlen vakszerencse. (Jókai Mór)
2. (ritka) Merő, puszta véletlen(ség). Gyűlöltelek, silányság, becstelenség … | s trombitáltam az értelem szavát: | Igazság! Fény! Rendet, ne vakszerencsét! (Szabó Lőrinc)
3. (ritka) A véletlennek alávetett s így folytonos kockázatnak kitett folyamat, cselekvés. Nem vakszerencse … többé a földmívelés, hanem tudomány. (Jókai Mór)
