vakol
vakol ige -t, -jon
tárgyas <Csupasz falat> habarccsal fokozatosan bevon. Most vakolják éppen az ebédlőt. || a. (tárgy nélkül) A kőműves éppen most vakol. A várban csend van, csak a kőművesek halk kalapálása, csattogása hallatszik, amint vakolnak. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: átvakol; bevakol; felvakol; kivakol; rávakol; végigvakol.
vakolható; vakolt; vakoltat.
