vakmerőség

Teljes szövegű keresés

vakmerőség [e] főnév -et, -e [ë, e] (gyak. rosszalló)
1. (csak egyes számban) A vakmerő melléknévvel kifejezett tulajdonság v. magatartás; nagy, túlzott bátorság, merészség. Bámulatos, elképesztő, eszeveszett, esztelen, halálmegvető, hihetetlen, hősies, lélegzetelállító vakmerőség. Odáig merészkedett vakmerőségében, hogy … Hallatlan vakmerőséggel támadott.  A kukoricásokból nyulak ugráltak ki szemtelen vakmerőséggel. (Mikszáth Kálmán) || a. Vkinek, vminek a vakmerősége: vkinek, vminek a vakmerő volta. Szavainak, viselkedésének vakmerősége. Mindenkit elképesztett vakmerőségével.  Ellenségeim nem tudták megbocsátani a toll vakmerőségét. (Tolnai Lajos)
2. Vakmerő tett. Ez vakmerőség! Hogy követhettél el ilyen vakmerőséget?  De a vitéz ember nem ugy ijed ám meg Hogy: no, rugjad a port, szaladj el, ne állj meg! | Hanem veti fejét oly vakmerőségre, Amitől maga is csak elszörnyed végre. (Arany János)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem