vajúdik
vajúdik [ú v. u] ige -tam, -ott, -jék (-jon)
1. tárgyatlan <Nő, nőstény állat> a szülést megelőző fájdalmas tüneteket érzi; szülési fájdalmai vannak. Órákon át vajúdott.
2. tárgyatlan (átvitt értelemben, gyak. tréfás v. gúnyos) Vajúdik vmiben v. vmin v. vmivel: <személy> vmit hosszas, gyak. kínzó lelki küzdelemmel, szellemi munkával, töprengéssel próbál eldönteni, megoldani, megvalósítani. Régóta vajúdik már ezen a terven. Egy regénnyel vajúdik már évek óta. Elmém régen vajúdik ilyféle gondolattal. (Vörösmarty Mihály) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, választékos) Hosszas, nehéz fejlődési folyamaton megy át, hogy valami új szülessen meg, jöjjön létre. Vajúdik a kor, a világ. Vajúdni meddig tart még e világnak? (Arany János) A mélységek morgása és harsogása mutatja, hogy a kozmosz [= a világegyetem] rettentő görcsökben vajúdik. (Móra Ferenc) || b. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, költői) Szül, létrehoz vmit. Jeges ágak között zörgő | időt vajúdik az erdő. (József Attila) || c. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Vmely terv, létesítmény, dolog> nagyon lassan, nehezen, sok üggyel-bajjal halad a megvalósulás, a megoldás, a létrejövetel felé. A kiadvány terve már régóta vajúdik. Az intézet végleges elhelyezése, az ügy elintézése még vajúdik. Az ottani főgymnasium még a szülemlés kínjai közt vajúdik. (Arany János)
vajúdó.
