vagyonka
vagyonka főnév ..kát, ..kája
<Érzelmi színezetű beszédben:> kicsiny, szerény, az átlagosnál kisebb vagyon [2] (1). Egész vagyonkája ráment a házra. A háború elvitte vagyonkáját. Úgy loptam meg magamtól krajcárról krajcárra a mai vagyonkánkat. (Justh Zsigmond) Olyan szegényül halt meg, hogy a temetés is alig futotta ki a vagyonkájából. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Kis darab föld (7), birtok. Végy fel pénzt, vagy add el tenyérnyi vagyonkádat! (Tolnai Lajos) A szegény szerencsétlen anya … gyerekeivel megmaradt vagyonkájára költözött. (Tolnai Lajos)
