vagyis
vagyis [gy-i] kötőszó
1. <Szavak, kifejezések összekapcsolására: más-más szóval, kifejezéssel v. különféle módon jelölt fogalmak egyezésének, azonosságának kifejezésére:> azaz (1). Tegnapelőtt, vagyis hétfőn; százhúsz perc, vagyis két óra. A mostani huszármente valósággal a régi kurucmente, vagyis igazán szólva, a kurta mente. (Eötvös Károly) A tüdővész, azaz gümőkór, vagyis tuberkulózis … oka: a szegénység. (Nagy Lajos) || a. <Az előzményekben szereplő összefoglaló értelmű szó v. kifejezés elemeinek felsorolása előtt, bevezetésül:> mégpedig, úgymint (1); azaz (1a). A vízi emlősök, vagyis a bálnák és a delfinek…
2. Vagyis (hogy): <az előző közléshez magyarázatként hozzáfűzött második közlés bevezetésére:> az előbbi kijelentés, kérdés úgy értendő, hogy …; az előbbiek úgy értendők, hogy …; azaz (hogy) … Színre nézve egyformák voltak az érkezők: vörösek és fehérek – vagyis vörösre mart a csípős hideg minden orrt és arcot, s fehérre meszelt minden bajuszt, hajat és szakállt a zuzmara. (Mikszáth Kálmán) A fráter anyjának semmi baja nincs a szokotton felül, vagyis hogy nem bír járni. (Gárdonyi Géza) || a. <Közlés és kifejező mozgás magyarázatát bevezető szóként:> Vagyis (hogy): ezt úgy kell érteni, hogy …; azaz (hogy) … Itt a falu előtt nyútom neki a kezemet, (Nyujtja) vagyis hogy böcsületes embörnek tartom. (Gárdonyi Géza)
3. <Az előzőleg használt szó v. kifejezés helyesbítése, a fogalomkör szűkítése, tartalmi módosítása előtt, bevezetésül:> jobban mondva, helyesebben szólva (csak); illetőleg, azaz (2). Az elnök, vagyis a helyettese megnyitotta az ülést. Felöltözött, vagyis inkább csak magára kapkodott egynéhány ruhadarabot. Félrehítt a miniszterelnök …, hogy ajánljak neki valakit, vagyis hogy gondolkozzam egy pár napig, s ha megfelelő férfiút találok …, azt ő ki fogja neveztetni. (Mikszáth Kálmán) Bement [a templomba] a királyi család is, a papok s a nép, vagyis aki befért. (Gárdonyi Géza)
