vágás
vágás főnév -t, -ok, -a
Általában a vág igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység, ill. eredménye; az a cselekvés, hogy vki (vmi) vág (vmit).
1. Vmely éles eszközzel, vágó szerszámmal való (ketté)hasítás, metszés, nyírás. → Gyorsított vágás; hirtelen, óvatos, pontos vágás; bárddal, borotvával, fegyverrel, fűrésszel, karddal, kaszával, késsel, ollóval, szekercével való vágás; ágak, vesszők vágása. Egy vágásra v. vágással lemetszette a darab szalonnát. A rabszolga fogta kését, combján hosszú vágást tett vele. (Jókai Mór) || a. Vminek ily módon való feldarabolása, felaprítása. Vminek apróra, darabokra, ízekre, karikára, kockára, szeletekre vágása; csalán vágása a kacsáknak; kukoricaszár, répa, szecska, tök vágása a marhának; dohány vágása; hús, tészta vágása. || b. (kissé népies) Kaszálás, aratás. Gabona, gyékény, káka, nád, széles rend vágása; vágásra megérett búza. Nem lehet siettetni a vágást, ha nedves a búza alja. || c. Emberi fogyasztásra szánt állat leölése. Holnap vágás lesz. Engedélyt kap vágásra. || d. (erdészet) Élőfa kivágása, fakitermelés, erdőirtás. Vágásra érett faállomány. Jól halad a vágás. || e. (film, színház) A filmgyártás egyik befejező munkaszakasza: a filmszalagon levő felvételek közül a felhasználandó részek kivágása és megfelelő sorrendben való összeillesztése, ill. művészi egységbe foglalása.
2. A vágás (1) eredménye: vmely tárgyon, testen megmaradó nyom; hasíték, seb. Egyenes, görbe, hosszú, keskeny, mély, széles, csontig hatoló vágás. Ferde vágás van a homlokán. Vágást ró a fába. V-alakú vágásokkal csapolnak gyantát a fenyő törzséből. A vágás hosszú, de nem mély, – mondta a sebet megnyomva. (Gárdonyi Géza) || a. Vmikor levágott állat (húsa). Friss, mai, tegnapi vágás. || b. Vmikor kivágott tűzifa. Friss, idei, tavalyi vágás. || c. (erdészet) Az erdőnek vágásra (1d) kijelölt része, sávja, területe, ill. olyan erdőrész, ahonnan a fát már kivágták, ritk. ilyen helyen vivő erdei út. Széles vágás. Szép vágásba fordult a kocsi. A vágáson át visz az út. Az erdőt vágásokra osztják. A délnek fekvő vágásban pihen az őz. (Bársony István)
3. (ritka) <A föld felszínén> hosszú, keskeny bemélyedés; szakadék, vízmosás, mélyút. Mély vágásban visz az út. || a. (népies) Közöli a vágást: a) úgy hajtja a kocsit, hogy a kerékvágás a kerekek közé essék; b) (átvitt értelemben) középutat, mérsékelt megoldást keres v. használ. Mértékkel a bíró feleket juháztat, Közöli a vágást, engedve hibáztat. (Arany János) || b. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Irány, menet, vágány (3). Az ügyvéd … úgy számított, hogy félév alatt a dolog azon vágásban lesz, melyet ő… akart. (Vas Gereben) Több erőre vala szükség, hogy a magyar politika kiemeltessék a hagyományi vágásból. (Csengery Antal) Iskolai életünk … megy a szokott vágásban. (Arany János)
4. Vmivel való erős, gyors csapás, ütés, sújtás. Vkinek nyakszirten vágása; ellenfelének a földhöz vágása; a pohárnak falhoz vágása. Az ember kap egy vágást a fejére, és ájultan esik össze. (Nagy Lajos) || a. Kül. karddal való ütés, csapás <harcban, vívásban>. → Alsó vágás; → felső vágás; gyors vágás; → lapos vágás. Sűrű vágásokat osztogat. A vágás nem talált. A vágást kivédi. Vág Tarcal, s első vágása hatalmasan éri | Csorna fején a réz sisakot. (Vörösmarty Mihály)
5. (átvitt értelemben) Csípős, esetleg sértő, bántó megjegyzés. Éles, szellemes vágás. Ez a vágás neki szól. Visszaadja a vágást. Puskin nem szokott adós maradni a vágásokért. (Jókai Mór) Teleki Mihály úgy tett, mintha nem hallaná a vágást. (Mikszáth Kálmán)
6. (átvitt értelemben, elavult, irodalmi nyelvben) Minta, forma, fajta. Ösmerem a levélnek íróját … aki ezt írta, az idén száz ilyent … írt, s tán mind egy vágásra. (Vas Gereben) Esküdt úr … ez őseredeti vágásból való magyar ember volt. (Jókai Mór) || a. Vminek metszése (4), alakja. Szemének vágása erősen mongolos.
7. (átvitt értelemben, régies, bizalmas) Egy v. több korsó sör elfogyasztása után a vendég kívánságára korsóban felszolgált pohár sör. Kérek még egy vágást. Megivott két korsó sört meg egy vágást. A sörözők … órájukra néztek, és még egy vágást rendeltek. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): 1. vágásdíj; vágásseb; vágásterület; 2. csavarvágás; cselvágás; erdővágás; érvágás; favágás; fejvágás; feketevágás; gyorsvágás; hajvágás; hatvágás; huszárvágás; kapavágás; kardvágás; kényszervágás; kerékvágás; mestervágás; nádvágás; oldalvágás; sertésvágás; szárvágás.
