vagány
vagány főnév és melléknév (bizalmas)
I. főnév -t, -ok, -a Állandó lakóhely v. foglalkozás nélkül kószáló, kisebb törvénysértésekre könnyen kapható, munkakerülő férfi; csibész, jassz. Pesti vagány. Az ismert pofákat látta maga körül, a vagányokat, a …. toloncokat. (Kosztolányi Dezső) Ha az a nyomorult vagány a bőrét kockáztatja, az ő dolga. (Karinthy Frigyes) || a. Felelőtlenül vakmerő, mindenre kapható, nagyhangú, rámenős fiatal férfi. Te vagány!
II. melléknév -abb
1. Ilyen személyre jellemző, vele kapcsolatos. Vagány fogás, stílus. || a. Ilyen személyek közé tartozó. Vagány alak, banda, nő.
2. Határozott fellépésű, talpraesetten leleményes, súlyosabb következményekkel nem törődő, gyakorlati dolgokban helytállást mutató; mokány, karakán. Vagány egy gyerek ez a Feri.
Szóösszetétel(ek): vagánynyelv.
vagánykodik; vagányos; vagányság.
