ürge

Teljes szövegű keresés

ürge [e] főnév ürgét, ürgéje [e]
1. Gyepes mezőkön, erdők szélein, szántóföldeken föld alatti üregekben élő, fürge mozgású, sárgásszürke színű, arasznyi nagyságú, téli álmot alvó rágcsáló állat (Citellus citellus). Ürgét önt. Ürgét fogott a kutya. Szóláshasonlat(ok): fürge, mint az ürge: nagyon f. <személy>; olyan, mint az ázott ürge v. megázott, mint egy ürge: nagyon megázott, csuromvizes lett.  Ott az ürge, Hű, mi fürge, Mint szalad! (Petőfi Sándor) Az úton át egy ürge játszva illan. (Arany László) A juhlegelőn egyre cicázik … az ürge. (Bársony István)
2. (argóban) Ember, alak, pasas.
3. (argóban, rosszalló) Tapasztalatlan, ügyetlen ember.
Szóösszetétel(ek): ürgebőr; ürgefej.
ürgés; ürgészik.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT