útonállás

Teljes szövegű keresés

útonállás [n-á] főnév
1. Úton, utasok ellen elkövetett támadás, erőszakoskodás, rablás, fosztogatás. A háborús időkben elharapódzott az útonállás.
2. (átvitt értelemben, ritka, túlzó) Erőszakos v. jogtalan pénzszerzés(i mód). Ilyen árat kérni valóságos útonállás.  Én tehát magam indulok el az útonállás azon nemére, amit előfizettetésnek hívnak. (Jókai Mór)
útonállási.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT