utánpótlás
utánpótlás [mp v. np] főnév
1. Emberekben v. bizonyos javakban már beállott v. még csak várható hiány pótlása, kiegészítése. Műszaki, szakmai utánpótlás. A készletek utánpótlása megtörtént. A munkaerővel való tervszerű gazdálkodás biztosítja a szakmunkások utánpótlását. || a. (katonaság) <Harcoló csapatoknál> az emberben és anyagban beállott hiányok, veszteségek pótlása, kiegészítése. Gyors, jól v. rosszul szervezett, lassú utánpótlás; az utánpótlás nehézségei; jól v. rosszul működik az utánpótlás; meggyorsítja, megszervezi, megzavarja az utánpótlást. || b. (sport) Kiöregedett v. a sportolást egyéb ok(ok) miatt abbahagyó sportolóknak újakkal, fiatal erőkkel való pótlása. Az egyesületek a maguk nevelte játékosokból biztosíthatják legcélszerűbben az utánpótlást. || c. (ritka, sport, bizalmas) Az így kiválasztott sportolóknak vmely csapata, csoportja. Az utánpótlás győzött.
2. A hiány(oka)t, veszteség(ek)et pótló anyag v. emberek csoportja. Útnak indul, elakad, megérkezik az utánpótlás; utánpótlást igényel, kap, kér, nevel.
utánpótlási; utánpótlású.
