úszkál

Teljes szövegű keresés

úszkál [ú v. u] tárgyatlan ige -t, -jon
Huzamos ideig ide-oda úszik. A gyerek egész nap a tóban úszkál. Hal úszkál a medencében. Légy úszkál a levesben. Falevél úszkál a víz színén. Könnyű felleg úszkál az égen.  A lomb … Sárgán hullt a tó vizébe, Sárgán uszkál tűkörén most. (Tompa Mihály) Közelről látta a tengert. Gyümölcshulladékok, rossz cipők, halszálkák úszkáltak olajfoltos tükrén. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben)  A lelke még úszkál tenger hiu vágyon. (Arany János) || b. <Levesben v. más híg ételben kevés szilárdabb anyag> lebegő állapotban ott van. A levesben kevés tészta, egy-két szem rizs, borsó úszkált.
Igekötős igék: átúszkál; beúszkál; elúszkál; felúszkál; kiúszkál; körülúszkál; leúszkál; odaúszkál; visszaúszkál.
úszkálás; úszkálgat; úszkáló.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT