tör
tör ige -t, -jön
I. tárgyas Szilárd, merev anyagot részekre választ, aprít v. ilyen anyagból leválaszt.
1. <Merev, szilárd testet> rendsz. vmihez ütve, leejtve v. más módon két v. több részre választ; eltör, összetör. → Derékba tör; → kerékbe tör; edényt, poharat, tányért tör; ízzé-porrá tör; → pozdorjává v. pozdorjára tör vkit, vmit; szilánkokra tör vmit; töröm a → zúzáját. Ne engedje kettőbe törni az ő dicsőségének öregbítésére kivont fegyvereiket. (Jókai Mór) || a. <Keskeny héjú gyümölcsöt> ütéssel v. nyomással összeroppant, hogy belét hozzáférhetővé tegye. Diót, mandulát, mogyorót tör. || b. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk töri az ajtót: betöri v. erőszakkal kinyitja azt az ajtót, amely mögött elzárkóztam, elzárkóztál, elzárkóztunk stb. Vö: rátör (2).
2. (régies) Kelevézt, kopját, lándzsát, vasat tör: <lovagi tornán> kelevézzel stb. megvív, mérkőzik vkivel. Sokan törtek láncsát, lovon úgy, mint gyalog. (Arany János) Vitézi tornában is tört már lándzsát. (Jókai Mór)
3. Vmely eszközzel ütve apró darabokra választ, felapróz vmit. Cukrot, jeget tör; követ, mákot, sót tör. A konyháról olykor mozsárcsengés hallatszott. Bizonyosan szamócára törtek cukrot. (Gárdonyi Géza) Baltával törte a jeget, lapátolta a havat, söpörgetett. (Kosztolányi Dezső) [Favágó.] Amott is vág egy s dörmög közben: | tövit töröm s a gallya jut. (József Attila)
4. <Szilárd dolgot mint részt, darabot> egy nagyobb egészből kézzel leválaszt; letör. Tör egy darabot a kalácsból; tör egy darab kenyeret; gallyakat, rőzsét, vesszőt tör a tűzre. || a. <Növényi részt, kül. termést> termő helyéről, száráról leválaszt. Kukoricát tör. A dohány különféle leveleit külön-külön törik. Törik is már a tengerit Adonyban. (Arany János) Nagy munkaidő is volt még, az igaz, akkor törték a kukoricát. (Móricz Zsigmond)
5. Vmijét töri: vmely testrésze eltörik v. kitörik. Kezét, lábát, szárnyát töri; nyakát töri: a) kitörik a nyaka; b) (átvitt értelemben) sikertelen vállalkozása következtében erkölcsileg megsemmisül. A lyuk szűk volt s magasan álla a küszöb felett. Ha rosszúl esem ki rajta… karomat törhetem. (Kazinczy Ferenc) Kigyulladt öreg méhesünk, Legszebb csikónk a lábát törte. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben) Vkinek nyakát töri: vkit erkölcsileg megsemmisít, boldogulását lehetetlenné teszi.
6. <Földet> ekével, boronával hasogat. Töri az ugart; töri a → rögöt. Szükség megkapálni s törni a göröngyöket. (Csokonai Vitéz Mihály) Beteg ápolását bízni kelle másra… Ő maga a földet irtja, töri, ássa. (Arany János) || a. (régies) <Várfalat> ágyúval v. más eszközzel. pl. kossal rombol. Kont az előhaddal… | Szulmóna falait töri minden reggel. (Arany János)
7. <Nyílást, bejáratot, utat> az akadályokat lerombolva v. félretolva létrehoz. Ablakot, ajtót tör; → utat tör; ösvényt, pályát tör. Az emberiségnek… új pályát kell törnie. (Eötvös József) Engedje meg, kapitány uram, hogy másutt törjünk kijáró nyílást. (Gárdonyi Géza)
II. Dörzsölve, ütögetve ropogtat, puhít, roncsol; gyötör.
1. tárgyas <Kendert, lent> megszárítás után a tilón ütögetve v. más, e célra szolgáló eszköz, gép segítségével a fás részektől megszabadít. Holnap törjük a kendert. || a. (tárgy nélkül) Mit csinál anyád? – Tör. Hát te törtél már? || b. (bőripar) <Bőrt> bunkóval ütögetve v. lábbal tapodva lágyít, puhít.
2. Vmi vmit, vki tör: vmely tárgy tartós nyomással, folytonos dörzsöléssel horzsolást, sebet okoz vmely testrészen, ill. vmely ember v. állat testén. Töri a lábamat; tenyerét töri a kapa nyele; töri a nyereg az állat hátát. Sima vállad, puha kebled Töri az a páncél. (Arany János) Törje kapa a tenyered…| tanulj, vagy ne tanulj ki szakmát – | a tőkéseké a haszon. (József Attila) || a. (tárgy nélkül) A cipő, a csizma tör. Ez a nyél nagyon tör. || b. Hólyagot, sebet tör vmin: a bőrt tartósan nyomva felsebzi, hólyagossá teszi. Hólyagot tört a cipő a lábán. || c. (átvitt értelemben) Sebet tör a dal, de balzsamteli Ujjával ismét megengeszteli. (Arany János)
3. (régies) Kezét töri: izgalmában, kétségbeesésében tördeli a kezét. Kezeit töri szíve szakadtán. (Arany János)
4. tárgyas (költői) Megerőltetve fáraszt, gyötör, kínoz. Ne törd szívünket ennyi fájdalommal. (Vörösmarty Mihály) S tudtam, hogy testem miért töröm: Az életért. (Ady Endre) || a. Töri magát: a) megerőltető, nehéz munkával küszködik, fárasztja magát. Nem nagyon töri magát a munkában, a tanulással. Meg ne illesse kend ezt a szegény árvát Ugy is töri magát, dolgozik eleget. (Petőfi Sándor) b) vmin, vmi miatt aggódva, emésztődve búsul. Hiszen ne törd te magadat azon! (Jókai Mór) || b. tárgyas Töri magát: a) tolakodva utat csinál magának vhova; Törte magát okos, bolond, a börze csarnokai felé. (Jókai Mór) b) küszködve igyekszik vkiért, vmiért v. vki, vmi után, hogy elérje, megszerezze. Töri magát a lány után. Azok, akik dús jövedelmet… húznak, nemigen törik magukat érdem után. (Jókai Mór) Az egész fiatalság töri magát utána. (Herczeg Ferenc) || c. (ritka) Töri magát vmihez: önmagát leküzdve alkalmazkodik vmihez. Piroska ezentul | Kezdte magát törni a kötelességhez. (Arany János) || d. Töri a fejét v. (ritka) az eszét vmin: erősen, feszülten gondolkodik, töpreng vmin. Fejemet nem töröm, Jobb annál az öröm. (Csokonai Vitéz Mihály) Nem… sokat törte rajta fejét. Nem volt barátja a rébusztalálgatásnak. (Mikszáth Kálmán) || e. Töri a fejét vmiben: tervel, forral vmit. → Rosszban töri a fejét.
5. tárgyas Vmibe tör: <főleg állatot> vminek az elviselésére szoktat. → Hámba tör; → igába tör; nyeregbe tör. Nagy fáradságába került míg nyeregbe törte a szilaj csikót.
6. Tör vmely nyelvet: nehezen, sok hibával beszél vmely nyelvet. → Kerékbe tör vmely nyelvet. Az idegen törte a magyar nyelvet. (Jókai Mór) Prokop Petőfi nyelvét töri lassan. (Juhász Gyula)
7. Tör vkit: <betegség> rájön vkire és kegyetlenül kínozza. Töri a → frász; tör a → frász vkit vhová; töri a hideg, a láz, a nehézség; töri a → nyavalya, (vkiért, vki után, vhová v. vmerre). Telekit a hideg kezdte törni a visszás érzésektől. (Jókai Mór) Minél jobban kacagott, engem annál jobban tört a frász. (Móricz Zsigmond)
III. tárgyas Vminek érvényét, egységét, folyamatosságát bizonyos ponton, bizonyos módon megbontja.
1. (ritka) Megszeg <vmit, ami kötelezettséggel jár. Esküt, törvényt, ünnepet tör. Az enyém – ha töröm, ha nem – ez ünnep. (Arany János) Esküt törni senki sem pirul… (Szigligeti Ede) || a. (1945 előtt) Sztrájkot tör: a közösség ügyét elárulva, megbontja a sztrájkot azzal, hogy újra munkába áll, holott társai még sztrájkolnak. Öntudatos munkás, amig él, nem tör soha sztrájkot! (József Attila)
2. (fizika) <Fényt> irányától eltérít és gyak. színeire bont. A prizma töri a fényt. E folyton változó prizma boltozatán keresztül örök szivárvánnyá törve látja az eget. (Jókai Mór)
3. (mennyiségtan) Vmit vmivel úgy oszt, hogy az osztót mint nevezőt, az osztandót mint számlálótól törtvonallal elválasztja. A húszat kettővel töri; tíz törve hárommal: 10/3. A háromszög területe: az alap és a magasság szorzata törve kettővel. || a. Vmely számot vmely más számmal tör: vmely szám után úgy ír egy másik számot, hogy közéjük a törtvonalhoz hasonló ferde vonalat húz. A rendelet folyószámát törjük a kibocsátás évének számával.
IV. tárgyatlan Vhova törekszik v. erőszakkal behatol.
1. Vhová tör: nagy erővel igyekszik utat csinálni magának v. hatol vhová. Előre, felfelé, a magasba tör; az élre tör: a) az első helyet igyekszik elfoglalni; b) elfoglalja az első helyet; (sport) kapura tör: gyors iramodással az ellenfél kapuja felé viszi a labdát; → magasra tör. A versenyző motorjával az élre tört. Új forrás tört a föld felszínére. A szökőkút vize vastag sugárban tör a magasba. Törjön is mind ég felé az Ami gyöngy. (Vörösmarty Mihály) S még mindig előbbre törnek a szuronyok. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vmire v. (ritka) vmi felé tör: nagy erővel iparkodik vmit elérni. Vmely célra v. cél felé tör; háborúra, uralomra tör; → nagyra tör; vkinek, vminek a → romlására tör; vkinek vesztére tör. Ki az értelem világosítását tűzi ki célul, evvel… főbb célra tör. (Vörösmarty Mihály) De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred, | hogy minden összeomlott… | az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről | az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör. (Radnóti Miklós) || b. Vki ellen v. vkinek vmijére tör: vkit nagy igyekezettel elpusztítani v. vmijét elvenni, elrabolni készül. Vkinek v. vminek az → életére tör; vkinek a biztonságára, pénzére, vagyonára tör. Amerre járok, életemre tör S mérges nyilakkal szívemet vadássza. (Vörösmarty Mihály) Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák. (Ady Endre)
2. Romboló, rabló szándékkal támad vkire, vmire. Vö: rátör. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk tör. Az ellenség az országra tört. Rablók törtek ránk, házunkra. Mint a villám, oly váratlanúl és Oly erővel törj ellenségedre. (Petőfi Sándor) Aztán meg ki áll jót, hogy reám nem törne, S elvett birtokáért öcsém meg nem ölne. (Arany János) Istentelen haramiák, kutyafia rabló népek udvaromra törtek. (Eötvös Károly) || a. Vmibe fegyveres erővel v. erőszakosan behatol; betör. Az országba, a városba tör. Lakomba tört a kevélység, barátom. (Vas Gereben) Azzal fegyveresen a városba törnek. (Arany János) || b. (átvitt értelemben, ritka) Rám, rád, ránk, rátok, rájuk tör: támadóan kérdőre v. felelősségre von engem, téged stb. Vö: rátör. Az előszobában hirtelen rám tört.
Szólás(ok): ld. bakancs, bors, csürhejárás, lándzsa, pálca.
Igekötős igék: agyontör; alátör; áttör; betör; beletör; eltör; előtör; előretör; feltör; hozzátör; keresztültör; kettétör; kitör; letör; megtör; összetör; rátör; széjjeltör; széttör; végigtör.
törhető.
