telít
telít [e] tárgyas ige -ott, -sen [ë, ë]; -eni [e] (ni)
1. (vegyi ipar) Vmit telít vmivel: folyadékban folyamatosan annyi szilárd anyagot v. gázt old fel, hogy már több nem oldódik benne. Telítsük az oldatot sóval.
2. (vegyi ipar) <Savat lúggal, ill. lúgot savval> olyan arányban elegyít, hogy vegyileg egyenlő értékűek legyenek.
3. (vegyi ipar) Telít vmit: vmely szénvegyülethez olyan elemet v. vegyületet ad, amely a kettős v. a hármas kötésekkel (9) egyesül.
4. (műszaki nyelv) Bizonyos folyékony anyaggal folyamatosan átitat. A talpfát tartósítás végett kátrányolajokkal telítik.
5. (átvitt értelemben) Vmit egészen megtölt vmivel. A szövetkezeteket demokratikus szellemmel kell telítenünk. || a. Vmi telítve van: vmiben annyi van vmiből, hogy már többet be sem fogadhatna. Fölségesnek találták a levegőt, mintha rezedaillattal volna telítve. (Mikszáth Kálmán) A község… valósággal telítve volt rokonnal. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: megtelít; túltelít.
telítetlen; telíthető; telítő.
