túlesik
túlesik [l-e] tárgyatlan ige
1. (ritka) Vmin túlesik: vmely korlát, válaszfal, útban levő tárgy másik oldalára, ill. azon túlra esik. A kő túlesett a kerítésen.
2. (átvitt értelemben) Vmin túlesik: vmely terhes, kellemetlen v. veszedelmes eseményen, állapoton v. folyamaton keresztülmegy, túljut, átesik rajta. Túlesik a bajon, a betegségen, vminek a nehezén, a nehézségeken, a veszélyen, a vizsgán; essünk túl rajta v. jobb ezen túlesni; ezen túl kell esni. Ezen is szerencsésen túlestünk. Boldog vagyok, hogy túlestem az életen! (Petőfi Sándor) Kényes ügy, kellemetlen ügy, de túl kell esni rajta. (Mikszáth Kálmán)
túlesés; túlesett; túleső.
