túlérik
túlérik [l-é] tárgyatlan ige
1. <Az ember céljaira alkalmas termés, kül. gyümölcs, gabona> a kelleténél tovább a szárán maradva annyira megérik, hogy lehull, kárba vesz v. kevésbé értékessé válik. Nem jó, ha a gyümölcs túlérik. Nem lázítok… Mért ráznám meg erőszakosan Azt a fát, amelynek a gyümölcse Már túlérve, rothadásba van. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, választékos) <Jelenség, állapot> tovább jut a fejlődésének tetőpontjánál és hanyatlásnak, bomlásnak indul. Mostan a jóllét tulérni kezd. (Szigligeti Ede–Shakespeare-fordítás)
