trapp
trapp főnév -ot, -ja (bizalmas, hangutánzó)
A lónak az a meglehetősen gyors járásmódja, amikor a két egymással rézsút átellenes lábával egyszerre lép ki, és amikor két-két patájának csattogása egyszerre hallható; ügetés. Trappban megy: a) <ló> ilyen módon gyorsan halad, üget; b) (átvitt értelemben, bizalmas) <személy> fut, szalad; egy trappban: a) <ló> állandó ügetésben, anélkül, hogy lépésbe menne át; b) (átvitt értelemben, kissé tréfás) <személy> egyhuzamban szaladva, sietve. Sebes trappban menve, Bécsbe érkezének. (Mikszáth Kálmán) Tüstént befogott, és itatás nélkül, egy trappban felkocogott a várba. (Herczeg Ferenc) A ló vidáman kiugrott, s trappban repült ki a tanyából. (Móricz Zsigmond)
trappos.
