törzsökös
törzsökös melléknév (ritka) -ebb [e] (kissé régies, választékos)
1. Vmely nép törzsét, magvát alkotó réteghez tartozó, belőle származó <személy, csoport>; tősgyökeres. Törzsökös magyar család. És ámbár törzsökös magyar, Csak bőkezű, de nem Pazar. (Vajda János) || a. (elavulóban) Törzsökös nemes: több száz éves nemességgel bíró, ősi n.
2. (régies) Régóta megszokott, állandó. A természettudósok nem tudnak megegyezni a fölött, hogy a Dabózák a kutya… vagy a cickányfajhoz tartoznak-e…? Legtörzsökösebb tanyájuk van a Curzola sziget szikláiban. (Jókai Mór) Az Erdős családnak régi törzsökös hitelezője volt. (Tolnai Lajos) A kisgazdaréteg mögött élők, a „szegénység” egészen más lelki életet él, mint a törzsökös, földdel, vagyonnal bíró földtulajdonosok. (Móricz Zsigmond)
törzsökösség.
