tempós
tempós [ë v. e] melléknév -an, -abb
1. Kimért ütemű, tempójú, gondosan beosztott, kiszámítottan, körülményesen végrehajtott <cselekvés, mozgás>. Tempós járás, mozdulat; tempósan letelepszik, dolgozik; tempósan öltözik, gyújt pipára. Nem jöttek sebesen, hanem csak tempós lépésben. (Mikszáth Kálmán) Mily pompás vonulások a dombon.| Óh tempós vonulás, állandóság, Biztosság, nyár, szépség és nyugalom. (Ady Endre) || a. Ilyen mozgású <személy>. Tempós ember, öregúr. Mindenik úgy járt, kelt, mozgott, mint egy vén tempós tiszt. (Tolnai Lajos) Vén legénynek tempós már a Kengyelvasba hágta. (Tóth Árpád)
2. (bizalmas) <Felszólító mondatban> Tempósan: gyorsan, fokozott ütemben, nagyobb iramban. A holmidat ki a zsebből, de tempósan! Tessék tempósabban dolgozni!
tempósság.
