tarsoly
tarsoly főnév -t, -ok, -a
1. (régies) Rendsz. bőrből készült, kivarrással díszített, szíjánál fogva vállra vetve viselt lapos táska. Tarsolyában sok gyöngy vala | Rózsájának számára. (Kisfaludy Sándor) Itt a tarsolyom, fogd, és egyé szépen: ne! | Sült hús, fehér cipó, kulacs bor van benne. (Arany János) A deák meggyújtotta a gyertya lángjánál a pipáját, előkereste a ládájából a tarsolyt, és fakó port hintett belőle a… dohányra. (Móra Ferenc)
2. (történettudomány, katonaság) <A magyar huszárok öltözetében> a derekat övező szíjról hosszan lelógó díszes táska; pénzt, élelmet és lőszert tartottak benne. Tarsolyában hordja a → marsallbotot. Én pedig benyúltam cifra tarsolyomba, És egy-egy krajcárkát vettem a markomba. (Garay János)
3. (ritka) Bőrből v. ruhakelméből készült, többnyire zacskó alakú, felül összehúzott, csuklóra v. karra akasztható, kis méretű női kézitáska; retikül. Tarsolyából kis illatszeres üveget vett elő.
4. (elavulóban, tréfás) <Csak átvitt értelmű szókapcsolatokban.> Pénz tartására, hordására való tárgy, pénztárca. → Mélyen nyúl a tarsolyába; van még a tarsolyában; telik a tarsolyából.
5. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmi van v. vmit tartogat a tarsolyában: <rendsz. meglepetés keltésének szándékával> egyelőre nem közöl, nem hoz nyilvánosságra vmit. Még nem nyilatkozott, de valami van a tarsolyában. Nem lehet tudni, mit tartogat a tarsolyában.
Szóösszetétel(ek): 1. tarsolyrák; 2. huszártarsoly.
tarsolyos; tarsolyú.
