tárnics
tárnics főnév -ot, -a (növénytan)
1. alacsony, sűrűn leveles, egy-két éves, főleg magas hegyvidéken tenyésző növény; virága tölcsér alakú, égszínkék v. liláskék (Gentiana austriaca); encián. Nyílik, virágzik a tárnics; tárnicsot árul, szed.
2. Ezt és a vele rokon fajokat magában foglaló növénynemzetség (Gentiana).
Szóösszetétel(ek): tárnicsgyökér.
tárnicsos.
